Vera vega konyhája

Hozzávalók:

Ez nem egy különleges leves, sőt. Mégis közzéteszem, mert egyrészt nagyon ritka, hogy én ehető levest készítek (ez szerintem kitűnik a blogon szereplő levesek számából is...), ez pedig nagyon finom lett, másrészt kiváló ötlet azoknak, akik követik a gabonanapokat. A kedd az árpa napja.

Aki valaha is evett már kínai étteremben, az biztos ismeri ezt az ételt. Nagyon finom. Megpróbáltam úgy elkészíteni, ahogy jobb helyeken ettem. Az eredményről nem tudok beszámolni, mert annyira náthás voltam a héten, hogy nem éreztem ízeket, de a család minden tagja nagyon elégedett volt, úgyhogy egy próbát mindenképp megér a dolog! Igazából bármiféle zöldségekkel elkészíthető, ami van otthon, azt írom le, amivel én csináltam.


Hozzávalók:

1 kis fej káposzta fele
3-4 szál répa
1 karalébé
1 kis zeller
3 gerezd fokhagyma
fél dl bio szójaszósz

fél kg durum spagettitészta

A káposztát laskára, a többit vékony csíkokra vágtam. Wokban (nekem öntött vas van, az a legjobb) olajon magas lángon átsütöttem folyamatosan keverve, míg össze nem estek. Belenyomtam a fokhagymát, szójaszósszal ízesítettem, majd az idő közben kifőtt tésztát hozzákevertem, és még pár percig keverve együtt pirítottam.

Mostanában azzal kísérletezek rendületlenül, hogy az általam egészségesnek gondolt ételeket hogyan tudnám a gyerekekkel elfogadtatni. Rájöttem, hogy trükkökhöz kell folyamodnom. Ilyen trükk pl., hogy a fujjzöldségeket apróra vágva simán elfogadják, hiszen - ahogy azt minden rutinos szülő tudja - nem az ízzel van gondja a gyermeknek, hanem a látvánnyal és a tudattal :)))

Ha hasonlóan idilli családi délutánra vágytok, mint amilyen nekünk volt most vasárnap, akkor javaslom, hogy tegyetek az itt leírtak szerint :)))

Vonuljatok ki gyerekestől a konyhába, vegyétel elő legtürelmesebb éneteket, és készítsétek el az alábbi sütit együtt! Ha pucolatlan diótok van, akkor már a diótöréssel kezdetét veszi a móka, ha nem, akkor az összes többi feladat az, amit nem és kor szerint eloszthattok egymár között :))) Nálunk ez konkrétan úgy nézett ki, hogy Vince nyomogatta a robotgép gombját, Bori pedig formázta a gombócokat, azaz a tulajdonképpeni kekszeket. (Egy picit azért látszik a fotón is, hogy gyerekkezek gyúrták.) Ezen kívül nekem nem sok dolgom maradt! Nagyon fontos a záróakkord: üljetek le, és együtt majszoljátok el a remekművet!

Hozzávalók:

25 dkg tk tönkölyliszt

15 dkg darált dió

8 dkg nádporcukor

1 tk. szódabikarbóna

5 dkg mazsola (meg amennyit dézsmálnak...)

3 dkg vaníliás cukor

1 dl víz

0.5 dl olaj

A hozzávalókat összekevertük, kis golyókat formáztunk belőle, amit ellapítottunk kicsit, előkészített sütőlapra tettük, majd 170 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütöttük.

Forrás: Sütemények - Napfényes Élet Alapítvány kiadványa

Mit szólnátok egy recepthez??? Fura, hogy ilyenem is van, ugye? :))) Érdemes kipróbálni!

Hozzávalók:

2 dl méz+10 dkg nádcukor

3 dkg bio növényi margarin

3 db vékony csíkokra vágott körte

35 dkg tk. tönkölyliszt

2 csapott kk foszfátmentes sütőpor

4 dl víz

10 gkd nádcukor (ezt én tettem hozzá, kell bele!)

1 dl étolaj

1-1 cs őrölt fahéj és szegfűszeg

A mézet és a cukrot a margarinnal felforraltam. Egy tepsit kikentem margarinnal, a felforralt keveréket beleöntöttem, és ráfektettem a körteszeleteket. A tészta hozzávalóit összekevertem, és elkentem a mézes körte tetején. A sütőt 180 fokra előmelegítettem, és a sütit 40 perc alatt készre sütöttem. Negyed órát pihentettem a sütőből kivéve, majd egy tálcára fordítva szeleteltem és tálaltam.

Forrás: Napfényes Élet Alapítvány - Sütemények